Gazdaság balra, társadalom jobbra át! (1.rész)
A Progresszív Intézet megbízásából a Publicus Intézet elkészítette Magyarország „politikai térképét”. A reprezentatív felmérés a klasszikus kétdimenziós mátrixba helyezi el a magyar választópolgárok nézeteit, meggyőződéseit. Az egyik (X) tengely a gazdasági viszonylatban értelmezi a jobb-bal kérdést, a másik (Y) a társadalom- kultúra-ideológia tekintetében vizsgálja a polarizálódást.
Az első részben vizsgálom a megkérdezettek elhelyezkedését a mátrixban, majd második részben, a magyarországi pártok pozícióit és elmozdulásaikat.
Az első ábrán látszik, hogy a magyar társadalom jelentős része (88%), egyértelműen a baloldali gazdaság politikát részesíti előnyben. Vagyis fontosnak tartják az állam szerepét és bizonyos mértékig elvárják, hogy az közbeavatkozzon a gazdasági folyamatokba, akár korlátozó, akár élénkítő szereppel.
A kulturális-ideológiai tengelyen viszont a többség (68%) jobboldali (konzervatív) nézeteket vall. Sokkal inkább konzervatív, mint liberális.
Az ábra négy térfélre osztható: 30% szociáldemokrata, 3% liberális, 10% konzervatív és 58% - klasszikus értelembe vett- keresztényszocialista. Ezek a számok nem azonosak a magyarországi pártok támogatottságaival, ebből is látszik, hogy a magyar pártideológiákban, - irányvonalakban keveredés van.
Az előzőekben csak négy csoportot határoztunk meg, függetlenül az arányoktól. Azonban fontos figyelembe venni, hogy az két tengelyen pontosan hol és milyen csoportok helyezkednek el. Így három társadalmi csoportot tudunk megkülönböztetni. A többséget a nyílt- alkalmazkodó-etatisták alkotják (40%). Ők teljesen elfogadják az állam szerepét a gazdaságban. Társadalmi kérdésekben ez a csoport a legnyitottabb. Elfogadóbbak a kisebbségekkel, homoszexuálisokkal. Az egyház állami szerepét inkább elutasítják. A második csoport (37%) a bezárkózódó- tekintélyelvű-paternalista. Ez a csoport még az előzőnél is jobban igényli az állam gazdasági szerepét. Azonban kulturális-ideológiai szempontból erősen konzervatívak. A magyarságot előbbre tartják, éppen azért elutasítják a kisebbségeket. Nem fogadják el a társadalmi különbözőségeket. A kemény büntetés hívei. A legkisebb csoport (23%) a tradicionalista-piacpárti. Gazdasági szempontból az egyetlen jobb oldali csoport. Ők az egyetlenek, akik elfogadóbbak a globalizációval szemben. Az állam szerepét csökkentenék és fontos számukra a magántulajdon védelme. Az arányos adózást nem fogadják el. Társadalmi-kulturális szinten azonban kettősség jellemzi. A „család meleg” és a nők szerepe fontos nekik, legkevésbé jellemző rájuk az etnocentrizmus, azonban a homoszexualitás elítélik, valamint halálbüntetés-pártiak.
A konzekvencia levonható: A magyar emberek baloldali gazdaságpolitikát akarnak, az állam segítő és szabályozó szerepével együtt. A globalizációt elutasítják. A hazai piacot előtérbe helyezése fontos. Kulturális-ideológiai szempontból viszont jobboldaliak. A társadalomban elutasítják az egyneműek-kapcsolatát, fontos a család intézménye. A erőskezű ítélethozás hívei. A legérdekesebb, hogy a kisebbségekkel szemben a többség inkább elfogadóbb.
A következőrészben a választást nyert pártok programjait helyezzük el a mátrixban és viszonyítjuk a mai választói igényekhez.
Szerző: Lajszer
Köszönet a forrásnak: Progresszív Intézet, Publicus Intézet
Ha kiváncsi, hogy hol helyezkedik ön el az ábrán, készítse el saját politikai térképét:
